GYIK

A szövetkezet a demokratikus működés szerint a tagság önkéntessége alapján működő szervezet. Előnye, hogy nagy mérete, a tagok nagy létszáma miatt erősebb piaci jelenléte van, mint ha egyedüli termelőként jelennének meg a tagok. Egymást támogató, önsegélyező jellege miatt családtámogató, szociális jellege igen erős.

Sajátos korlátolt felelősségű társaságként működik. Olyan jogi személy, amely saját vagyonával felel a társaság tartozásaiért, a tag magánvagyonával nem felelős. A tag elveszítheti a veszteséges működés miatt bevitt vagyonát és részjegyét, de magánvagyonát nem érintheti.

Ellentétben a gazdasági társaságokkal, itt nemcsak a befektetett tőke arányában kerül a nyereség felosztásra, hanem az üzleti forgalomban való részesedés arány a döntő.

A szövetkezetnek természetes és jogi személyek egyaránt lehetnek a tagjai. A gazdasági természetű tevékenysége mellett segíti a tagokat, területi és szakmai szövetségek munkájába kapcsolódik be, idős vagy rászoruló tagjait segélyben részesíti.

Legalább 7 alapító tag, részjegy jegyzésének kötelezettségével alapíthat szövetkezetet. Az alapító tagok belföldi és külföldi természetes személyek, jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok lehetnek. A jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tagok együttesen nem haladhatják meg a taglétszám húsz százalékát. Természetes személyként szövetkezeti tag az lehet, aki 14. életévét betöltötte.

A szövetkezet legfőbb önkormányzati szerve a tagok összességéből álló közgyűlés.

A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni (rendes közgyűlés). A közgyűlés határozatképes, ha azon a szövetkezeti tagok több mint a fele jelen van. A közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza.

A szövetkezet ügyvezetését és képviseletét az alapszabályban meghatározott létszámú, de legalább háromtagú igazgatóság végzi. Az igazgatóság elnökét és tagjait a közgyűlés legfeljebb öt évre választja. Az igazgatóság hatáskörébe tartozik a döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény vagy az alapszabály nem utal a közgyűlés vagy a felügyelő bizottság hatáskörébe.

A közgyűlés az alapszabályban meghatározott létszámú, de legalább háromtagú felügyelő bizottságot hoz létre, amelynek tagjait a közgyűlés az alapszabály rendelkezése szerint határozott vagy határozatlan időre választja.

A szövetkezeti tagsági jogviszony a szövetkezet alapításakor vagy a közgyűlés döntése alapján kérelemre történő felvétellel keletkezik.

A tag alapvető joga:

• részt vegyen a szövetkezet tevékenységében, személyes közreműködésének, vagyoni hozzájárulásának és egyéb érdekeltségének megfelelően részesedjen a gazdálkodás eredményéből

• igénybe vegye a szövetkezet által a tagok részére rendszeresített szolgáltatásokat, és élvezze a szövetkezés egyéb előnyeit

• tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen

• tisztséget viseljen a szövetkezetben

A tag alapvető kötelessége, hogy

• teljesítse a vagyoni hozzájárulását, továbbá vállalásának megfelelően részt vegyen a szövetkezetnek és szerveinek a tevékenységében

• védje a szövetkezet vagyonát.

• tag a szövetkezetből kilép

• tag a vagyoni hozzájárulását nem teljesítette

• tag meghal

• szövetkezet a tagot kizárja

• szövetkezet átalakulással vagy jogutód nélkül megszűnik

A tagnak vagyoni hozzájárulásként az alapszabályban meghatározott számú és névértékű részjegyet kell jegyeznie. Alapításkor és belépéskor egy részjegy jegyzése kötelező. A részjegyek névértéke csak azonos összegű lehet. A szövetkezet alapszabálya határozza meg a tagok vagyoni hozzájárulásának azt a legkisebb mértékét, amelynek teljesítése minden tag számára kötelező. A vagyoni hozzájárulás pénzbeli vagy nem pénzbeli lehet. A részjegy másra nem ruházható át, bírósági végrehajtás alá nem vonható. A részjegy a szövetkezet adózott eredményéből részesedésre jogosít

Részvétel a szövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében. A tagok személyes közreműködésének módozatait az alapszabály a szövetkezet sajátosságainak megfelelően határozza meg.

A szövetkezeti gazdasági forma más adózási kategóriába tartozik mint egy vállalkozás, vagy egy egyéni vállalkozó. E mellett a szövetkezet kiállíthat számlát vállalkozásoknak is, így az egyéni vállalkozók, munkavállalók továbbra is dolgozhatnak vállalatoknak kedvező adózási feltételekkel.

Mindamellett, hogy kedvezőbb adóterhekkel jár a vállalkozás vezetése, mérséklődik a könyvelői költség, és az adminisztrációs teher.

Az EMÁSZ egyedi szereplő a munkaerőpiacon jelenleg. Segítségével, nem csupán a fizetés növekszik meg, hanem a havi adminisztrációs, jogi, és könyvelési terheket vesz le a tagokról.

A jövedelem kifizetése osztalék formájában kerül kifizetésre minden hónapban amikor munkavégzés folyik, ezzel lehetőség nyílik szezonális munkák végzésére is.

Az osztalék a szövetkezet által adott időszakban elért nyereségéből a tagok számára nyújtott kifizetés.

Év közben is lehet osztalékot több alkalommal kifizetni, melyre a Ptk. ad lehetőséget méghozzá osztalékelőleg formájában.

A tagszövetkezetek egyike sem áll több mint 500 emberből. Ekkor válik haszosabbá, kezelhetőbbe a Szövetkezetek Szövetsége!

Az EMÁSZ növekedéskor inkább a tagszövetkezetek számát növeli, nem pedig azok méretét. Ekkor alap szolgáltatásokat mint (TB, Jogi, Könyvelési) szolgáltatásokat a főszervezet végzi továbbra is, de a szervezési feladatok a tagszövetkezet feladatá válnak.

A szövetkezet tagja lehet Természetes Személy, Jogi Személy és Szövetkezet.

Minden tag jegyezhet Részjegyeket a minimum 1 részjegy megvásárlásán felül a szövetkezetbe való belépés után, de az egy Tagra eső részjegyek vásárlásának mennyisége nem lépheti át a mindenkori részjegyek számának 15 százalékát.

Az EMÁSZ tagfelvétele létrejöhet személyesen vagy online felületen.

Jogviszony megszüntetésének felmerülése esetén a kilépő dokumentumok kitöltésén túl a részjegy visszavásárlása történik, és az kifizetésre kerül.

A szövetkezeti tagság azon felül, hogy rugalmasabb foglalkoztatást, magasabb fizetést, és az adminisztrációs terheket leveszi a Tagról egy közösséget is létrehoz, ahol a tagok egy kapcsolati rendszerrel is gazdagodnak. .

Személyesen közreműködő tag a, aki közvetlen a szövetkezeti munkák, feladatok lebonyolításában résztvevő személy.

Külön adott, áru vagy egyéb érték a munkabéren felül. A fizetés mellett (szabályos időközönként) adott támogatás, járadék. Cafeteria, BKK bérlet stb...

Az Belső Utalvány egy a szövetkezeten belüli belső dokumentum. Az utalvány egy beváltható tranzakció típusú kötvény, amely meghatározott pénzértéket ér, és csak meghatározott okokból vagy meghatározott szövetkezeten belüli szolgáltatásokra költhető el.

A szavazati joga a szövetkezeti Részjegy százalékos arányú.

Igen, lehet. A szövetkezeti tagságnak nem feltétele a magyar állampolgárság.

Külföldi Jogi személy lehet tagja a szövetkezetnek, ha nem tartozik a jogi személy alapító országa a magyar, és európai uniós szankciók alá.

A kormány rendelet 15. § 1. Bekezdés 26. Pontja és a 407/2021. (VII. 8:) Kormány rendelet 5. §-e szerinti foglalkoztatási szakágak tartoznak.

Munkaviszony, vállalkozói jogviszony esetén akár 10 százalékos adókedvezmények érhatőek el. .

A szövetkezetnek nincs foglalkoztatási kötelezettsége és csak a ledolgozott órákért fizet. A dolgozó nem jogosult fizetett távollétekre, mint pl. szabadság, fizetett ünnep vagy táppénz. A dolgozókra nem vonatkoznak a minimálbér vagy a munkaidő szabályai.

A dolgozók munkaidejét jogszabály nem szabályozza. Mind a heti, mind a napi munkaidő hossza kötöttségek nélkül szabadon meghatározható. Azonban figyelni kell rá, hogy a dolgozók számára kifizetendő havi bruttó juttatás nem haladhatja meg a havi minimálbér összegét.

Igen, van aktív és passzív időszak, de a havi osztalékelőleg kifizetése TB járuléka csak akkor jön létre, ha a munkavállaló aktív munkavégzést folytat.